Ági gyógykunyhója

A fokhagyma

A hagyomány szerint hígítja a vért és a legenda szerint mágikus erővel bír. Valamikor az volt az általános vélemény, hogy távoltartja a rossz szellemeket és a rontást, rettegnek tőle a vámpírok, és kiűzi az átkot. Hosszú ideig általános orvosságként alkalmazták, azt gondolván, hogy minden betegségre jó. Már Egyiptomban is használták szívbetegség, migrén, csípés, marás, férgek, daganatok esetén.

A múlt században Louis Pasteur, aki több évet szentelt a fertőző betegségek tanulmányozásának, megfigyelte a fokhagyma baktériumölő hatását. Később Albert Schweitzer is használta Afrikában a vérhas kezelése során. A két világháború folyamán a vérmérgezés megelőzésére szolgált. Egyfajta természetes antibiotikumként működött, amelynek hatása mérsékelt ugyan, de valós. A fokhagymának mindig is véralvadásgátló hatást tulajdonítottak. Elismert volt továbbá, hogy csökkenti az ereket terhelő nyomást és gátolja a vérrögök képződését. Éppen úgy, mint az aszpirin. A fokhagymában minden van, ami az infarktus kivédését segíti.

A bizonyíték, antibiotikus hatás: A fokhagyma baktériumölő képessége az allicinnek köszönhető, amely a fokhagyma jellegzetes szagát adó anyag, és egy enzim hatására keletkezik a növényben. Számos tanulmány megerősítette a baktériumölő hatás létezését, többféle mikroorganizmus körében végzett kísérlet alapján.

Szívre gyakorolt hatás: A fokhagyma fontos szerepet játszhat a szívbetegségek megelőzésében, mivel csökkenti a koleszterol szintjét, gátolja az erek elzáródását, vagyis a vérrögök kialakulását. Friss fokhagyma helyett a tudósok inkább a szárított fokhagymaport ajánlják, amely gyógyszertári kiszerelésben is kapható. Ilyen formában történő fogyasztása pontosabb adagolást tesz lehetővé, mint salátával vagy sült hússal éve. A mennyiséget friss hagymában kifejezve azt mondhatjuk, hogy napi három gerezd fokhagyma elfogyasztása a szívbetegségek megelőzésének kiváló és egyszerű módja.